Vincze József,
Vincze József,
bölcs. dr., kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, V. József gazdatiszt és Markovits Mária fia, szül. 1874. okt. 18. Szőlős-Györökön (Somogym.); középiskoláit Veszprémben elvégezvén, 1893. aug. 27. a rendbe lépett Váczon. Theologiai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte. 1898. márcz. 26. bölcseletdoktori, máj. 14. tanári oklevelet szerzett. 1897. decz. 31. áldozópappá szenteltetett. Tanár volt 1897–99. Kolozsvárt, a mikor Budapestre került, hol a főgymnasiumban a magyar nyelvnek és irodalomnak tanára; a rend gyakorlati tanárképzőjében is tanár.
Mint tanárjelölt az egyetemi pályázaton 100 frtos jutalmat nyert «Toldi» trilogiája cz. dolgozatával. Nagy szeretettel foglalkozott a finn irodalommal, melyből fordításokat közölt az Alkotmányban (1902. 49. sz. Becquer dalai és meséi); a M. Államban (1906. 186., 189. Csaplár Benedek) és a Tiszántúlban. Czikkei a Kalasantinumban (1899. 6–9. sz. Reviczky költészete, Elhunyt tagjaink emlékezete, 1903. Pintér Kálmán, 1906. Hajnal Imre); a Budapesti Hirlapban, a Vasárnapi Ujságban, a Tanáregylet Közlönyében (1907. Csaplár Benedek és birálatok) sat.
Munkái:
1. Vörösmarty kisebb eposzai. Kolozsvár, 1898. (Doktori értekezés).
2. Az elbeszélő költészet legújabb irodalmunkban. Bpest, 1900. (Ism. Egyetemes Irodalmi Közlöny 1902.)
3. Mikszáth munkái. U. ott, 1900.
4. Irodalmi nevelés. U. ott, 1902., (A 2. és 3. sz. munka különny. a budapesti k. r. főgymnasium Értesítőiből).
5. Magyar szentek legendái. (Szemelvények az Érdy-codexből.) U. ott, 1905. (Irodalomtörténeti Olvasmányok II. sz.)
6. Szent Barlám és Jozafát, szent Elek legendái. Szemelvények a Kazinczy-codexből. U. ott, 1906.
7. Szent Ferencz és társainak legendája. (Szemelvények az Ehrenfeld-codexből.) U. ott, 1907. (Irodalomtörténeti Olvasmányok VIII.)
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
M. Könyvészet 1903., 1905., 1906.
A magyar kegyes-tanítórend Névtára. Bpest, 1912. és Német Károly szíves közlése (Rulla, kézirat).
