Wekerle László,
Wekerle László,
kir. tanácsos, jog- és államtudományi doktor, nyug. kir. tanfelügyelő, szül. 1840. decz. 9. Módoson (Torontálm.), hol atyja polgármester volt; tanulmányait Temesvárt és a pesti egyetemen végezte. Doktori oklevele elnyerése után mint magánzó főleg irodalommal foglalkozott. Márki József és Rill József társaságában az 1862-ben megindított Népnevelők Lapja szerkesztésénél működött. Ettől nemsokára visszalépett. 1889-ben Máramaros megye tanfelügyelőjének neveztetett ki; 1897. decz. 7. kit. tanácsosi czímet kapott. Jelenleg nyugalomban él Budapesten.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1893. 295., 296. sz. Árpád sírja, 1894. 28. sz. Az Árpád-sír területén); a Corvinában (1891. 14–16., 18., 22–23. sz. A magyar irodalmi termékek forgalmi pangásáról) sat.
Munkái:
1. Az észjog vezérelvei. Értekezések. Bpest, 1877.
2. Zeitgerechte reform der Filosofie. Ein Zukunfts-Programm. Leipzig, 1878.
3 . Die Philosophie des Schach. Leipzig, 1879.
4 . Die Urentstehung und Leben der Organismen. Leipzig, 1881.
5 . Alba-Maria. Árpád sírja fölfedezésének meghatározása. Ó-Buda tervrajzával. Bpest, 1885.
6. Kis Lexikon. Egyetemes ismerettár. Számos képes melléklettel. Bpest, 1885–86. Két kötet. (Szerk.)
7 . Árpád sírja kimutatva az ó-budai Viktoria-téglagyár telkén megtalált Fehéregyház szentélyében. Bpest, 1886.
8 . Árpád sírja meghatározásának sommája. Bpest, 1893.
9 . Isten az ő teljes valóságában megismertetve (Gyakorlati metafizika)... Bpest, 1894. (2. függelékes kiadás. Bpest, 1894.)
10. A szükségképeniség bölcsészete. Bpest, 1897.
11. Tanügyünk korszerűsítése. (Nevelési vezérkönyv, bevezetéssel ellátta Wekerle Sándor.) Bpest, 1898.
12. Isten alapvalójában megismerése és a vallásosság új korszaka. Bpest, 1904.
13. Isten a jelenkor világításában. Máramaros-Sziget, 1905.
Szerkesztette a Magyar Lexikont a G betűtől kezdve.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1010. l. XVIII. 811. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
