Wolff Gábor,
Wolff Gábor,
gyógyszerész, szül. 1811. ápr. 7. Kőhalomban örmény családból; atyja Farkas Bogdán jómódú kereskedő volt. (A család nevét a kőhalmi szászok változtatták át Farkasról Wolffra). A gymnasiumot Nagy-Szebenben végezte és miután a gyógyszerészi oklevelet 1834-ben a pesti egyetemen megszerezte, mint gyógyszerész előbb Kolozsvárt (1840. szeptember 1-től 1856-ig), 1856. június 1. Tordán telepedett le. A botanikát és az entomologiát kiváló szeretettel művelte. Működésének elismeréseül 1836. a kir. m. Természettudományi Társulat, 1848. a stettiner Entomologischer Verein, 1849. a Siebenb. Verein für Naturwissenschaften, 1858. a bécsi Zool.-botan.-Gesellschaft rendes tagjává, 1859. pedig a bécsi k. k. geolog. Reichsanstalt levelező tagjává választotta. Haynald Lajos erdélyi püspök barátságára méltatta. Meghalt 1892. jan 29. Tordán.
Czikkeket írt a M. Növénytani Lapokba (Néhány erdélyi ritka növényt az ő nevéről neveztek el); és a Botan. Zeitung 1855., Öst. Bot. Zeitung 1858. és Term. tudom. Füzetek 1879. cz. szakközlönyökbe.
Munkája: Gyógyszeres értekezés az eczetsavas ezüstagról. (Acetas argentici) és a kéngyulatsavas hugyagról. (Hydrothianas ammoniae) Pest, 1834.
Szinnyei Könyvészete.
Armenia 1892. 97. l. arczk.
Orvos-Természettudományi Értesitő 1892. (Kanitz) és Téglás Gábor szives közlése.
