Wusching Konrád Pál,
Wusching Konrád Pál,
elemi iskolai főtanitó és karnagy, szül. 1827. jan. 10. Nagy-Mányokon (Tolnam.) jómódú iparos szülőkből; középiskoláit Pécsett végezte; ez utóbbi helyen nyert tanítói oklevelet. 1847. és 48-ban Budán mint tanító alkalmaztatott és a szabadságharcz idején polgári önkéntes volt. 1848. aug. 26. a m. kir. miniszterium által Lugosra neveztetett ki főtanítóvá és karnagygyá, mely minőségben 1893. nov. 1-ig szolgált, midőn nyugalomba lépett, karnagyi állását azonban továbbra is megtartotta. 1857-ben alapította a lugosi dalárdát. 1857-ben egyházi zeneszerzeményeiért a pápai ezüstérmet kapta; 1869-ben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterium Németországba küldötte, különösen Würzburgra és vidékére, hogy az ottani iskolák viszonyait tanulmányozza... 1883-ban Ő felsége az arany érdemkereszttel tüntette ki. Meghalt 1900. augusztus 26. Lugoson.
Irodalmilag kiválóan mint paedagogiai és zeneszerző működött; a Krassoer Zeitungnak (később Krasso-Szörényer Zeitung) harmincz évig rendes munkatársa volt; paedagogiai dolgozatait közölték: Österreichischer Schulbote (1855–56., 1858., 1860., 1863.) Tanodai Lapok (1860–62., 1870. Jelentése külföldről, 1871. 43. sz.), Paedagogisches Jahrbuch (1861. Behandlung der Lesestücke), Ungar. Schulbote (1869. Salzmam-Institut, Schnepfenthal, 1870. életrajzok), a Zenelap (1890. A zene és ének hatása). Élénk összeköttetést és levelezést folytatott a pécsi Schmidt Péterrel, Mosonyival és Ábrányival. Mint orgonatanító; hegedűs és énekes is működött és zeneszerzeményei megközelítik a kétszázat; önálló zeneszerzeményeinek jegyzékét nyomtatásban is közli; zeneművei megjelentek még az Apollóban, Zenelapban és a Dalárzsebkönyvben.
A lugosi dal- és zeneegyesület Évkönyvét 46 évig szerkesztette.
Krassó-Szörényi Lapok 1883. arczk.
Temesvári Hirlap 1883. 27. sz.
Zenelap 1887. 27. sz. arczk.
Ungar. Schulbote 1883. nov. l. Felsmann János igazgató, W. nagybátyja szives közlése (önéletrajzi adatok után).
