Ybl Miklos,
Ybl Miklos,
műépítész, szül. 1814. ápr. 5. Székesfejérvárt; 1825–32, a bécsi művészeti akadémián tanult; azután Münchenben folytatta építészeti tanulmányait, a honnét. hazájába visszatérve, fölvétette magát a kőműves-czéhbe s 1836-ig Pollák Mihály műépítész vezetése alatt dolgozott, különösen a Ludovíceum és a N. Múzeum épületei építésénél. 1835-ben Prágába ment, a hol a Kinsky-féle palotát építette. 1836–40. Olaszországban tanulmányokat tett. 1841–51. építette Károlyi István gróf fóti kastélyát, a kaplonyi és fóti templomokat. Ismételt olaszországi tanulmányútjából visszatérve, egymásután emelkedtek Budapesten alkotásai: a budai takarékpénztár, a Ráczfürdő, Festetics gróf, Károlyi gróf, Degenfeld gróf palotája a Múzeum körül, a Nemzeti lovarda u. ott, a Sándor-utczai országház, a Margitsziget épületei, a Pálffy gróf palota a József és Erzsébet-körút sarkán, a vámház a Dunaparton, a lipótvárosi bazilika, a várkert alatti építkezések és az Operaház. Ő tervezte az új királyi palotát és ezeken kívül számos budapesti magánház, valamint vidéki templom vagy főúri kastély hirdeti alkotó művészetét; így p. Csurgón ő építette a Károlyi gróf kastélyát, Kígyóson a Wenckheim Frigyes gróf kastélyát, átalakítá a hódmezővásárhelyi és nagy-károlyi nagy templomokat, a malaczkai sírboltot, továbbá Budán az Erzsébet-fürdőt, s mint műszaki tanácsos működött az Akadémia épületénél is. A M. Mérnők- és Építészegylet elnöke, a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. A király több rendjellel tüntette ki, nevezetesen 1866. febr. kapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét, később a Lipót-rendet, melynek alapján 1883. jan. 13. az osztrák lovagi rendbe emeltetett, a főrendiház reformja után pedig annak tagjává nevezte ki. Meghalt 1891. jan. 22. Budapesten.
Szobrát (Meyer Eduard készítette) 1896. szept 8. leplezték le.
Czikkei a M. Mérnökegylet Közlönyében (1868. Felolvasás a pest-lipótvárosi főtemplom beomlásáról, A középítészeti szakosztály által a Pest városi építési rendszabályok átvizsgálása tárgyában kiküldött bizottságnak véleménye, Zofáhl Gusztávval, V. 1871. A Margit fürdő, X. 1876. A kajdacsi emlékkápolna, Ney Bélával). Ezeken kívül több czikke jelent meg a mérnöki és építészeti szaklapokban.
Vasárnapi Ujság 1865. 13. sz. arczk., 1879. 51. sz. arczl., 1891. 4. az. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1865. 3. sz. arczk.
Hajnal (Sarkady) Pest, 1867. arczk. (kőrajz Marastonitól 1865.)
Műszaki Hetilap 1881. arczk.
Sturm, Új Országgyűlési Almanach Bpest, 1888. 158. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1091. l.
M. Mérnökegylet Heti Értesítője 1891. 17., 47., 176., 181., 322. l.
Budapesti Hirlap 1913. 44. sz.
