Zalka László (Ladislaus de Zalca),
Zalka László (Ladislaus de Zalca),
esztergomi érsek, 1514 végén püspök, 1524. esztergomi érsek lett (1520. a kanczellári méltóságot nyerte, melyet azonban letenni kényszerült, mikor érsekké nevezték ki). Midőn 1523. Ferdinánd főherczeg, V. Károly császár és Zsigmond lengyel király előbb Németújhelyben, majd Pozsonyban azon tanácskoztak, mikép lehetne a magyar udvar és kormányzat tagjait megszüntetni, Z. azt javasolta, hogy a király néhány titkos tanácsost válaszszon, a kiknek meghallgatása nélkül nem intézkedik semmiben, a kiknek kiváltságos helyzete azonban titokban maradjon. Ellenségesen nézte a protestantizmus terjedését, így 1526. ápr. 10. a pozsonyvidéki papságnak kiközösítés terhe alatt megtiltotta a protestáns könyvek olvasását. Az 1525. hatvani és rákosi országgyűléseken sokan szemére hányták pazarlásait és hogy nem méltó az érsekségre, de némelyeknek azon híresztelése, hogy Werbőczyvel egyetért, lecsillapította ellenségeit. A mohácsi csatában esett el.
Ursinus Velius Gáspár 1526. megjelent művében nagyon magasztalja Z. bőkezűségét, bölcsességét és tudományát, kinek u. ott néhány latin versét is közli.
Uj M. Múzeum 1857. I. 340. l. (Zalkai László.)
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1118. l.
