Zibrinyi Gyula,
Zibrinyi Gyula,
róm. kath. plébános az esztergomi főegyházmegyében, szül. 1855. aug. 16. Helenbán (Hont m.); középiskoláit és a theológiát Esztergomban elvégezvén, gróf Széchenyi Gyula gyermekeinél mint correpetitor működött, majd a primási irodában kapott alkalmazást. míg 1878. jún. 28. felszenteltetett. Káplán volt Dunaszentpálon. 1881. márcz., majd Ipolyságon, 1887-től plébános Kőkeszin; jelenleg ugyanaz Dunamocson.
Írt szent beszédeket az Isten Igéjébe, czikkeket a Felvidéki Nemzetőrbe, a M. Államba, M. Sionba, Honti Ellenőrbe, Jelenkorba, M. Nyelvőrbe (1874. Családnevek, Ikerszók), az István bácsi Naptárába (1875. Szent Márton toursi püspök élete és honunkban való emlékeinek rövid leírása. Pályakoszorúzott mű, 1877. A Szamossy-család); az Esztergomi Közlönybe (1877. 36. 1. Fürdői történet, elbeszélés); a Tájékozóba (1880. Igénytelen nézetek. )
Munkái:
1. A kulturharcz áldozata, vagy egy bezárt és számkivetett pap viszontagságai. Magyariták. Eger, 1876. (Varga Józseffel.)
2. Strauss Dávid Frigyes. Életkép s irodalmi tanulmány. Hettinger Ferencz után Triasz. Eger, 1876. (Brammer Ferenczczel és Varga Józseffel.)
3 . A katholikus népek jövője. Írta báró Hau Haulevilles. Magyaríták, Esztergom, 1877. (Varga Józseffel). Álnevei: Helembai és Haragos. Hont vármegye íróit szándékozván megírni, 1893. okt. 20. felhívást tett közzé adatok beküldése végett.
Zelliger Alajos, Egyházi Írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 573. l.
