Zsindely István,
Zsindely István,
sárospataki főiskolai tanár, szül. Phrügyön (Szabolcs megye) 1829. márcz. 28. 1838–48-ig Sárospatakon tanult, a szabadságharczban mint önkéntes nemzetőr vett részt, azután 1850–54-ig elvégezte Sárospatakon a jogot és theologiát, közben nevelősködve. Tanulmányainak végeztével Cserépfalun (Borsod m.) tanító volt, majd néhány év mulva a sárospataki tanítóképezde tanárának hivták meg. Mielőtt állását elfoglalta volna, külföldre ment 1857-ben. Legelőször a bécsi műegyetemen mennyiségtani és természettani előadásokat hallgatott, majd a zürichi, baseli és göttingai egyetemeken tanult. 1859. elfoglalta tanári székét s három évig volt képezdei tanár, a mikor a gymnasiumba helyezték át. Itt a mennyiségtani és természettani tantárgyak tanítását valósággal megújította s megfelelő színvonalra emelte. Ő vezette a főiskola gazdasági ügyeit is. Meghalt 1891. okt. 5. Sárospatakon.
Czikkei: Sárospataki Füzetek (1857. Népiskolai nőnevelés és oktatás. 1858. Iskola és külélet. 1860. A bázeli egyetem anyakönyvéből). Magyar Sajtó (1857. 275. Népiskola és Képezde) stb.
Munkái:
1. Protestáns népiskolai tanterv. Pápa, 1859.
2. Mértan a népiskolai tanítók és tanítójelöltek számára. Sárospatak. 1862. (2. k. 1866.)
3. Mértan a gymnasiumok I–IV. osztálya számára. Sárospatak, 1865. (2. k. 1868.)
4. Természettan alapvonalai (Crüger után) Sárospatak, 1861. (2. k. 1864. 3. k. 1873.)
5. Természettan az elemi népiskolák számára. Sárospatak, 1884. (2., k. 1895. 3, k. 1903.)
6. Számtan (a gymn. 2. o. sz.). Sárospatak, 1888.
Uj M. Athenás.
Sárospataki Lapok. 1892. 39.
Sárospataki Ifjúsági Közlöny. 1891. l.
Pap Miklós: Zs. I. emlékezete. Sárospatak. 1892.
Vas. Ujs. 1891. 41.
Pallas Nagy Lex. Pótk.
Önéletrajzi adatok.
