bajusz
bajusz: formája a nemességnél nyugati és keleti hatások szerint változott. A köznép, bár a 15. sz.-tól általában meghagyta, a 18. sz.-ban átmenetileg a tilalmak miatt kitépdeste, ill. borotválta bajuszát. A 19. sz.-ban a nemesi viselet és a katonaság újra általánosították divatját. – Legkedveltebbek voltak a faggyúfélékkel kezelt pörge, hegyes bajusz (Alföld), amelynek végét orsóval vagy zsinórral gyűrűre, kunkorgóra is pederték. Az idősebbek lehajló harcsabajuszt, a konyát (Felvidék) viselték inkább. Az egyenes, nyírott bajusz állta legtovább a divat változásait, a 20. sz. első felében a polgárosultabb vidékeken is megmaradt. – Irod. Herman Ottó: A magyar bajusz (Magy. Nyelv., 1906).
Flórián Mária
