bókony, kantárfa
bókony, kantárfa: 1. kb. 120 cm hosszú, karvastagságú erős fa, amelyet ma kizárólagosan a nehéz fuvaros → szekereken alkalmaznak. Ezeknek ugyanis nincs → fürhécük, hanem a rúdszárnynak a fejére vagy nyelvére (ott, ahol abba a rúd beilleszkedik) betétfát vagy vasból bókonyakasztót szerelnek. A bókonyon két → hámfa van, azokon húznak a rúd mellé fogott lovak. A bókony jelentősége abban van, hogy a reá fogott lovak vonóerejét mérlegkarszerűen veszi át, tehát kiegyenlíti a lépések okozta, nem mindig egyritmusú mozgásból eredő apró rántásokat. Hátránya csak annyi, hogy a szekér eleje sokkal jobban „játszik”: a rúd (→ szekérrúd) ide-oda csapkod, kivált egyenetlen utakon, amit azonban a lovak a → nyaklóval kiegyensúlyoznak. A bókony igen régi eredetű, nemcsak Európában, hanem a magyarságnál is. Minden bizonnyal a bókonyból alakult ki a magyarság szekereinek és → kocsijainak ma használatos fürhéce. Ez úgy történt, hogy a bókony két végét kikötötték az első tengelyhez, ezáltal a bókony elvesztette mérlegkarszerű mozgását, amiből csak az az előny származott, hogy a lovaknak ezután kevesebb dolguk akadt a nyaklóval, mert a rudat a megkötött bókony szilárdabban vezette. – 2. bókonynak nevezik a → fahajók, → csónakok bordáit is.
K. Kovács László
