cséza
cséza: könnyű, → lőcsös kiskocsi. Rendszerint utazásra használták a századfordulóig. Nevezték → bőrös kocsinak is, mert ívszerűen meghajlított káváira kikészített ökörbőr fedelet is alkalmaztak. Kisebb volt a valódi bőrös kocsinál, általában két személy és a kocsis fért el rajta podgyászostul. Alváza mindenben azonos a → kocsiéval. Utóbb azonban már rugósan készítették, merev karosszériával. Fogatolására két ló szolgált. Elterjedési területe: a Szilágyság, Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Sáros megye, valamint a Kisalföld volt.
K. Kovács László
