eleségesláda
eleségesláda: 1. hosszú, keskeny láda, esetleg támlás padláda vagy ládás aljú → kanapé, melynek belseje elválasztó deszkákkal fiókokra tagolt. Többnyire asztalosbútor, a szobabeli példány a ládához, ill. a kanapéhoz hasonlóan díszített, egyébként festetlen. A lábat rendszerint a hosszabbra hagyott végdeszka alkotja. Az eleségesláda a szobában az asztal mellett padként szolgál vagy a konyhában, kamrában áll. Lisztet, korpát, hüvelyeseket tartanak benne, ill. edényben tejet, fogyasztásra megkezdett szalonnát, szegett kenyeret, esetleg szerszámot, házieszközt. Egyéb elnevezései: élés, éléstartó, élelmes-, stokkláda, stokk. – 2. → cselédláda. – Irod. Gönyey Sándor: Adatok Galgamácsa néprajzához (Népr. Ért., 1940); Fél Edit–Hofer Tamás: Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Népr. Közl., 1967); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).
K. Csilléry Klára
