fakószekér
fakószekér: olyan → szekér, melynek csak igen minimális vasalása volt. Alkalmilag készítettek ügyes ezermesterek teljesen fából való fakószekereket, amelyekben vas egyáltalán nem volt. Ezt a járművet azonban nagyobb távolságra és gyors járatra nem használhatták, mert könnyen tört. „Fakószekér, kenderhám, mind a kettő rossz szerszám” – jellemzi a szólás is. Hogy jó állapotban maradjon, különféle csapolásokat, gúzzsal való kötéseket és mindenekelőtt vizet használtak; ui. használat előtt mindig jól meg kellett locsolgatni, hogy alkatrészei megdagadjanak. Szerkezetileg azonos volt a közönséges szekérrel, csak kisebb (4–5 sukkos) volt. Olcsósága miatt közeli távolságról történő szállításra (szegény zselléreknek, parasztoknak) megfelelt, nehéz terepre pedig – ahol a szekér és az igavonó állat sok veszedelemnek volt kitéve – ez volt a legcélszerűbb szállítóeszköz, mert ha tört, se esett nagy kár.
K. Kovács László
