halpecek
halpecek: két végén kihegyezett keményfa pálcika, amely a közepére kötött zsinóron lóg. A horog őse. A felcsalizott halpeceket a hal hosszába nyeli el, de a legkisebb rántásra az keresztbe áll, megakad. Mo.-on nem tudunk használatáról, de Németo.-ban is csak gyermekek használták. Csontból készült változatai ismertek a paleolitból, recens anyagban Ázsiában, Amerikában fordul elő. (→ még: horgászat). – Irod. Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig 1900); Sirelius: Jagd und Fischerei in Finnland (Berlin, 1934); Banner János: Régészeti kutatások Békés vármegyében (Gyula, 1941).
Őskori halpecek csontból. Jobboldalt 19. sz.-i keményfából készült halpecek
Solymos Ede
