hosszúudvar
hosszúudvar: elsősorban települési forma, de munkaszervezeti egység is. Egy telken, többnyire természeti tényezőktől is meghatározott, területileg tovább ki nem terjeszthető beltelken, egymás végébe több család építi fel házát, s a hozzá csatlakozó vagy vele szemben álló melléképületeit. Az egy udvarban lakók a munkavégzésben segítik egymást, közösen használnak szerszámokat stb. – A hosszúudvarnak két, eddig eltérő típusát határozta meg a magyar néprajzi szakirodalom: 1. palóc hosszúudvar, ahol rokonok élnek együtt vagy nagycsaládi kötelékben, közösen vagy külön gazdálkodva, de egymást segítve; – 2. bodrogközi hosszúudvar, ahol nem vérrokonok, ill. nem feltétlenül vérrokonok élnek egy hosszúudvaron, minden esetben önállóan gazdálkodnak, csak egymást segítik a munkában. A hosszúudvar azonban jóval nagyobb területen megtalálható, pl. számos Veszprém megyei faluban. (→ még: társasmunkák) – Irod. Nagy Benjámin: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére (Műveltség és Hagyomány, I–II., 1960); Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században (Szolnok, 1968).
Szabó László
