khász város
khász város: a török hódoltság területén szultáni vagy főtiszti birtokként kezelt település. A khász városokat jövedelmük alapján jelölték ki az illetékes török tisztviselők, az évi százezer akcse (50 akcse = 1 magyar forint) jövedelmet meghaladó települések közül. Az ilyen birtokok, különösen a szultáni kézben levők, lényegesen kedvezőbb helyzetben voltak, mint a hódoltság egyéb birtokai, falvai. Speciális körülményeik folytán a → Háromváros népe a khász városok között is kiemelkedő előnyöket élvezhetett, adóikat maguk szedték, önállóan szogláltatták be, igazgatási, igazságszolgáltatási kérdésekben szélesebb körű autonómiájuk volt, nem tartózkodott területükön török tisztviselő stb. A khász birtokok, a khász városok a késő középkori mezővárosi polgárság hagyományait teljesítették ki a 16–17. sz. erősen megváltozott körülményei között. Fontos szerepük volt tágabb környezetük lakosságának átmentésében, mint nagy reliktumok a 18. sz. eleji újranépesedés erőtartalékai lettek, és az idegenből telepedők számára útmutatást adtak a helyi mezőgazdasági lehetőségek hasznosítására. A felszabadító háborúk alatt s az azt követő katonai és ellenreformációs akciók során egyes népes khász városokat, mint pl. Tolnát felszámolták, kontinuus lakosságát elűzték, többségük azonban megmaradt. Később mint szűkebb vagy tágabb környezetük központjai a paraszti műveltség integrálódási központjaivá váltak. – Irod. Káldy-Nagy Gyula: A magyarországi török adóösszeírások (Bp., 1970); Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon (Bp., 1970).
Filep Antal
