mérgezőhalászat
mérgezőhalászat: a halaknak leginkább csendes vízbe szórt, méregtartalmú (saponin, euphorbon, rotenon, daphnin stb.) összetört növényekkel, kukoricalisztbe, kenyérbe belegyúrt magvakkal való elbódítása. Az elbódult, mérgezett halakat kézzel, kisebb merítőhálóval szedik össze. A magyaroknál már csak szórványosan, főleg Erdélyben fordul elő a mérgezőhalászat, amelyhez farkasfű, halalófű, méregfű, szattyin (Euphorbia), gyapjúfű, ökörfarkúfű (Verbascum), maszlag (Datura), mérges borostyán (Daphne), zászpa (Veratrum) specieseket s más növényeket használnak. Orvhalászainkhoz D-Ázsiából kereskedelmi úton eljutott a gebulya, kukuli-, kukoli-fánk, maszlag (lat. Anamirta cocculus) magja, amely az igen hatékony picrotoxint tartalmazza. A mérgezőhalászatot népünk gebulázás, maszlagolás néven ismeri. Már a 16. sz. közepe óta törvényes intézkedések, falutörvények tiltják a mérgezőhalászatot, amelynek hajdani, gyakori elterjedésére utal, hogy Dugonics András is említi Etelka c. regényében, elmondva, hogy Árpád fejedelemnek „nagy kedve telhetett ... a maszlaggal megtántorított, a métejjel megvesztegetett néma halakban”. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán is szólnak a mérgezőhalászatról. A mérgezőhalászat jellegzetes területe a Balkán félsziget, a Mediterrán vidék, ahol már az ókortól kezdve ugyanazokkal a növényekkel (Euphorbia, Verbascum, Cyclamen, Daphne stb. speciesek) bódítják a halat. Nagy jelentőségű a mérgezőhalászat a trópusokon, ahol főleg Barringtonia-, Derris- és Tephrosia-speciesekkel mérgezik a vizet. (→ meszezés) – Irod. Zaunick, R.: Die Fischerei Tollköder in Europa von Altertum bis zur Neuzeit (Archiv für Hydrobiologie, Suppl. Bd. IV. Stuttgart, 1928); Heizer, R. F.: Aboriginal Fish Poisons (Anthropological Papers, No. 38. Bureau of American Ethnology, Bulletin 151, Smithsonian Institution Washington D. C., 1953); Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966); Gunda Béla: Fish Poisoning in the Carpathian Area and in the Balkan Peninsula (Essays in Balkan Ethnology, Kroeber Anthropological Society, Special Publications, Number 1, Berkeley Calif., 1967).
Gunda Béla
