novellamese
novellamese: meseműfaj, mely a → mitikus mesétől eltérően mitikus, mágikus elemeket nem tartalmaz, hőse nem természetfeletti mágikus tulajdonságokkal rendelkező emberfeletti lény, hanem eszes, leleményes férfi vagy nő, akit amellett még a szerencse, a sors is segít vagy akadályoz (AaTh 850–AaTh 999). Alcsoportjai: AaTh 850–AaTh 869: a hős elnyeri a királykisasszony kezét; AaTh 870–879; a hősnő a királyfi felesége lesz; AaTh 880–899: hűség és ártatlanság; AaTh 900–904: a makacs asszonyt megszelídítik; AaTh 910–915: jó tanácsok; AaTh 920–929: talpraesett cselekedetek és szavak, ezen belül AaTh 920–921 → Mátyás-mesék; AaTh 930–949: → sorsmesék; AaTh 950–969: rablók és gyilkosok (→ rablómese); AaTh 970–999: más romantikus mesék. Formáját tekintve kevésbé zárt, mint a mitikus mese, de legnagyobb része magán viseli a valódi mesék egyes formai tulajdonságait, vonásait (jó vég), más részét viszont nélkülözi (kezdő formula, záró formula, mesei sztereotípiák). Tartalmi vonásai közé tartozik, hogy ugyanúgy királyi udvarban vagy főrangú környezetben játszódik le, mint a mitikus mesék, ellentétben a reális mesékkel, melyeknek hősei polgárok, iparosok, parasztok. A novellamese voltaképpen a mitikus mese reális párja s nem azonos a reneszánsz novellával, melynek típusai inkább a tréfás, reális mesék, a trufák között találhatók meg.
Kovács Ágnes
