párhuzamos helynévadás
párhuzamos helynévadás: vegyes nemzetiségű vidékeken gyakori névadási mód, amelynek eredményeként egy-egy falunak több, azonos jelentésű, de más nyelvű neve is van. Pl. a magyar Almás – a szlovák Jablonov – a német Apfelsbach (Szepes és Pozsony m.-ben). E nevekről sokáig úgy vélték a kutatók, hogy egymás fordításai. Kniezsa István alapos kutatásai után azonban nyilvánvaló lett, hogy e helynévpárok nem kései fordítások útján, hanem azonos tárgyszemlélet alapján alakultak. Akkor keletkeztek, amikor a névben kifejtett jelentés a kérdéses helységre jellemző volt. A személynevekből származó helyneveknél ez az azonos szemléleten alapuló helynévadás a névadó ős életében, esetleg közvetlen a halála utáni időben volt lehetséges, míg az egyéb szavakból származó helyneveknél mindaddig, amíg a névben megjelölt sajátosság a helységnél nem változott meg. – A párhuzamos helynévadás kutatása nagyon fontos tanulságokat szolgáltatott a településtörténet számára, ugyanis két vagy három nyelvben egy helységre vonatkozó, egymásnak értelem szerint megfelelő elnevezések csak bizonyos területeken és csak bizonyos korban keletkezett helységeknél találhatók. Egy terület legrégibb helységeinek nevei között, amelyek már fennálltak a jövevénynépnek az illető területre való érkezése előtt is, helynévpárok nem fordulnak elő. A párhuzamos helynévadás ideje a történeti Mo.-on területenként és nemzetiségenként más, aszerint, hogy az illető területen mikor került kapcsolatba a magyarság az ott élő vagy odavándorló más nyelvű népességgel. – Irod. Kniezsa István: A párhuzamos helynévadás (Bp., 1944).
Bárth János
