röplap
röplap: időszerű, közérdekű eseményt tárgyaló, kis terjedelmű nyomtatvány. Elsődleges célja a hírközlés. A röplapon epikus vagy lírai szöveg egyaránt található, gyakran képpel illusztrálva. Terjedelmük 1–2 lapostól a 15–20 laposig változó. A könyvnyomtatás megjelenésével szinte együtt jelentkezik a röplap. Először német, majd olasz területeken terjedt el, hamarosan egész Európában ismertté vált, a reformáció fontos propagandaeszközéül használta fel. Mo.-on az 1700-as évek előtt csak szórványosan jelent meg. A 18. sz. végén, a 19. sz. elején nagyobb lendületet vett a nyomtatott, verses hírterjesztés, amely főleg röplapon terjedt. A röplapok szerzői különböző társadalmi rétegekből kerültek ki (nyomdász, vándor versfaragó, kereskedő, olykor a szóbeliségből is közölnek közvetlenül adatokat). A röplapot a nyomdászok, könyvkötők, vándorárusok terjesztették. Terjesztési helye főleg a vásár és a kocsma, ahol sok ember megfordult. A 18. sz.-ban a parasztsághoz csak közvetve jutottak el a röplapok, énekmondók, képmutogatók előadásával. Elsősorban a polgárosult osztályok számára készültek a röplapok. Martinovicsék halála utáni szigorú cenzúra útját állta a röplapok fejlődésének, a parasztság csak 1848 után olvasott ilyen átmeneti formájú újságot, addig csak a polgári rétegekhez jutott el. Hazai újságjaink nem ezekből a röplapszerű átmeneti újságokból fejlődtek ki, hanem a nyugati, már kialakult újságformákból. A röplapok tartalma különbözik aszerint, hogy ki volt a kiadójuk és melyik társadalmi osztály számára készült. Általánosságban közös vonásként emelhetjük ki az objektivitást, az események adatszerű közlését. Hírforrásuk rendszerint az esemény színhelyéről érkezett levél vagy szemtanú elbeszélése, esetleg már máshol kiadott újságlap volt. Általában impresszum nélkül adták ki. Kezdetben bizonytalan időközökben jelentek meg, később főként valamilyen társadalmi vagy politikai esemény alkalmával. – Irod. Roth, P.: Die neuen Zeitungen in Deutschland im 15. und 16. Jahrhundert (Leipzig, 1914); Dezsényi Béla: A magyar hírlapi irodalom első százada (1705–1807) (Bp., 1941); Benda Kálmán: A török kor német újságirodalma (Bp., 1942); Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban 1480–1718 (Bp., 1948); Takácsa Lajos: Népi verselők, hírversírók (Ethn., 1951).
Szemerkényi Ágnes
