török fogságban viszontlátott fiú
török fogságban viszontlátott fiú: balladatéma, a magyar hagyományban néhány balladatöredékben, meseszerű előadásban, bölcsődalban maradt ránk, Kálmány Lajos Szeged környéki gyűjtésében. A változatok szerint két testvért (fiú-lány) elrabolnak a törökök, felnövekedve összeházasodnak. A fiú mo.-i rablásakor magával hurcolja az anyját, dajkának. Az asszony felismeri gyerekeit, és unokáinak énekelt bölcsődalban felfedi a rokonságot:
Csijjál el, bujjál el te szép török gyerek –
Fiamnak szép fia, lányomnak magzatja,
Lányomnak magzatja, magam unokája!
Kilenc esztendeje török elrabolta,
Kilenc esztendőre magamat rabolt el.
Fiamnak szép fia, lányomnak magzatja,
Lányomnak magzatja, magam unokája!
Kilenc esztendeje török elrabolta,
Kilenc esztendőre magamat rabolt el.
Más változat szerint a török fogságban levő fiú keresésére indul el az anya, és éppen a gazdaggá lett fia szolgájává lesz. A bölcsődalból, a testi ismertető jegy felemlítésekor derül ki egymáshoz tartozásuk. (Hasonló motívumok találhatók az → anyját föl nem ismerő lány, a → gyermekét föl nem ismerő anya, → elrabolt lány, az stb. balladákban.) – A környező népeknél, elsősorban szláv, bolgár, lengyel, ukrán folklórban ismert hasonló balladatéma, ill. monda. Ezek egy része az anyát rabságba ejtő janicsárrá lett fiú kegyetlenségét hangsúlyozza (pl. a cseh-morva ballada Anya a janicsárrá lett fia fogságában, ill. ukrán ballada Anyós a vő fogságában), más része az incesztus motívumot állítja középpontba (pl. a fivérrabolta nővér ballada a keleti szláv folklórban). (→ még: török mondakör) – Irod. Putyilov, B. N.: A magyar „fia-rabolta anya” mondája a szláv adatok világánál (Ethn., 1964); Putyilov, B. N.: Szlavjanszkaja isztoricseszkaja ballada (Moszkva–Leningrad, 1965).
Kriza Ildikó
