tündér
tündér: A magyar → népi hitvilág tündérét kevés, főleg mondai adat képviseli. Az adatok többsége régi, nehezen értelmezhető. Bizonyos, hogy határozottan körvonalazott tündér-képzete a magyar néphitnek a múltban sem volt, a jelenben pedig ismeretlennek mondható; viszont a → boszorkánynak, → szépasszonynak és bizonyos → vízilényeknek vannak a Ny-európai tündéralakok tulajdonságaival rokon vonásai. Adataink jó része helyi monda: így pl. bizonyos felvidéki, erdélyi várromokat tartottak tündérek által lakottaknak, ill. építetteknek; továbbá bizonyos kőalakzatokat kővé vált tündéreknek. Ezenkívül főleg a Balaton partján és a Csallóközben voltak ismertek fürdőző, fésülködő, táncoló, a Duna szigetein mulató, aranyport hullató, aranypatkót elhagyó stb. tündérekről szóló helyi hagyományok. (→ még: tündérmese, → Rapsonné vára) – Irod. Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Pais Dezső: Tündér (A magyar ősvallás emlékeiből, Bp., 1975).
Diószegi Vilmos
