Altöttingi országgyűlés
Altöttingi országgyűlés: az 1939-es →pünkösdi választások után megalakult →Képviselőház és a Magyar Királyság →Felsőházának első és egyetlen közös ülése az →emigrációban. Összekapcsolódott a bajorországi Altöttingben, a ~ helyszínén és napján Kótai Zoltán No-i vatikáni delegátus által vezetett, tízezer m-t felvonultató körmenettel. Az ~ a Guttenburg-kastélyban ült össze. Az ~ jogi alapja az 1945.márc.26-án becikkelyezett 1944:VII.tc. volt, amely az ogy. mandátumát a békekötés ratifikálásától számított 6 hónappal meghosszabbította, s lehetővé tette külföldön történő összehívását. – 1946 őszén az ogy. emigrációban szétszóródott képviselői és Fh-i tagjai 20 fős Intéző Bizottságot alakítottak az ~ összehívására. Az ~ 1947.aug.20-án ülésezett, br. Feilitzsch Berthold és Spett Ernő elnökletével, 56 tv.hozó részvételével. Nem ismerte el az →Országtanács 1944.okt.27-i határozatát (→Szálasi Ferenc nemzetvezetői megbízatását), alkotmányellenesnek minősítette a debreceni →Ideiglenes Nemzetgyűlést, s önmagát a m. állameszme egyetlen reprezentánsává nyilvánította. Mo. me-évé választotta v. →Farkas Ferenc vezds-t, egyben megbízta az államfői jogok ideiglenes gyakorlásával. Az ~ azzal zárta be ülését, hogy megbízatása tovább tart. – A müncheni am. konzulátus szept.3-án elutasította az ~-en megválasztott exilkorm. bejegyzését. A korm. 2 tagja dec.12-én levélben számolt be →Horthy Miklósnak az ~-ről. A nk. támogatás elmaradása miatt Farkas me. 1949.máj.29-én korm-a nevében a két házelnökhöz intézett levelében lemondott.⬩ RI, 17.
