Elhárítás
Elhárítás <kémelhárítás>: 1. mindazon titkosszolgálati tev-ek gyűjtőneve, amelyek az állam függetlenségét, kat., pol., gazd. és egyéb érdekeit, rendjét sértő, veszélyeztető titkos →hírszerzés felderítésére irányulnak; 2. a köznyelvben azon szervezetrendszer elnevezése is, amely az 1. pontban leírtakkal foglalkozik. – Főbb ágazatai a kat., polg. és ipari ~. A diktatórikus és rendőrállamokban ált. önálló ~-i ágazatot képez a belső ellenzék elleni ~ is. – A II.vh. alatti m. ~-t az ún. totális ~-ra való törekvés jellemezte. Nemcsak a titkokkal rendelkezők és a védett objektumok körében végezték, hanem a lakosság egészére is igyekeztek kiterjeszteni. Gerincét a HVK főnöke és a hm. közvetlen alárendeltségébe tartozó kat. ~ képezte, amelyet a VKF 2. kémelhárító o. D (defenzív, def.) alo. irányított. Ennek hatáskörébe tartoztak a hdt.pság-okon, a Légügyi Hivatalban (1939-től a Légierők Pság-án), a →Folyamőrségnél és a →Vámőrségnél működő 2.o-ok hasonló feladatokat végző D alo-ai. 1939.máj-ban létrehozták a VKF 2. ipari defenzív o-át is, amely egyebek közt a honvédelmi szempontból különösen fontos (A, B és C kategóriába sorolt) üzemekben dolgozó üzemi titkárok elhárító tev-ét irányította. Mindkét o. csoportokra és alcsoportokra tagozódott, a def-nél ilyen volt pl. a baloldali és komm. ügyekkel foglalkozó K-csoport. A titkos ügynöki hálózat általános, különleges és szakhálózatra oszlott. A polg. ~ gerincét a BM VII. közbiztonsági o. irányításával, a Bp-i Rendőr-főkapitányság pol. főkapitány-helyettesének közvetlen alárendeltségében működő pol., vmint államrendészeti o., ill. a BM és a HM kettős alárendeltségébe tartozó →Csendőrség központi nyomozó pság-a alkotta. Sok vidéki és kerületi pol. alo. és pol. nyomozócsoport tartozott alárendeltségükbe. 1942.júl.12-től az orsz. ~-i ügyek irányítására a bm. közvetlen alárendeltségében létrehozták az →Államvédelmi Központot, →Magyarország német megszállása után az →Állambiztonsági Rendészetet. ⬩ OS, 226.
