Evangélikus egyház
Evangélikus egyház (Magyarországon a II. világháború idején): az ágostai hitvallású (lutheránus) egyház. 1941-ben 729929 lélek (5%), a trianoni területen 557647 (6%). Az ~ sajátossága, hogy az egyháztagok 1/3-1/3 arányban m-ok, n-ek és szl-ok. Ebből számos belső konfliktus adódott. Az ev. egyházegyetem élén br. Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő állt (1923-1948). – Az ~ 4 egyházkerületre oszlik: bányai, dunántúli, dunáninneni és tiszai. Az egyházkerület élén a püspök (superintendens) áll. Ekkor a rangidős →Kapi Béla győri, a legtekintélyesebb →Raffay Sándor bányakerületi püspök volt. Az ~ a →zsidótörvények és a háború kérdésében a többi történelmi keresztény egyházzal egyetértésben foglalt állást. Az I. és II. zsidótv-t elfogadták, a továbbiakat nem. A háború ellen nem, de annak szörnyűségei ellen felléptek. A n. megszállás után az ~ lelkészei is részt vettek az üldözöttek mentésében. Sztehlo Gábor ev. lelkész a Nk. Vöröskereszt támogatásával és a ref. Jó Pásztor szervezettel együttműködve ezrek életét mentette meg. Méltó társa volt ebben Keken András Deák téri lelkész. A ~ a →református egyházzal 1944. jún.21-én közös →Protestáns memorandumban tiltakozott →Sztójay Döme me-nél a zsidóüldözés ellen, jún.25-én közös pásztorlevelet fogalmaztak e tárgyban. Az ev. püspökök a lelkészeket helyben maradásra szólították fel, aminek a legtöbben eleget is tettek. ⬩ GJ, 261.
