Magyar Megújulás Pártja
Magyar Megújulás Pártja: szélsőjobboldali ellenzéki párt 1940-1944 között. →Imrédy Béla vezetésével 1940.okt.21-én alakult meg a →Magyar Élet Pártjából kivált képviselőkből. Az országos pártvezér Imrédy lett (a ~-t Imrédy-párt néven is emlegették), aki helyetteseinek →Rátz Jenőt és →Jaross Andort nevezte ki. A ~ →képviselőházi csoportja 1940.dec-ben 20, főként az →első bécsi döntés után behívott felvidéki képviselőből állt. A ~-t 1941.aug.18-tól tekintették orsz. pártnak. 1942-es adatok szerint 1200 helységben rendelkezett helyi csoporttal, amelyekbe néhány ezer aktív és 20 ezer formális tag tartozott. Szervezetei elsősorban a →Felvidéken és →Észak-Erdélyben összpontosultak. Jellegét tekintve keretpárt volt, amelynek társ. bázisa alapvetően a keresztény városi középrétegekből tevődött össze. Közéleti befolyását nagyrészt Imrédy tekintélye és széles körű kapcsolatrendszere biztosította. A ~-t támogatták olvasott sajtóorgánumok, így Milotay István Új Magyarság c. napilapja, ill. a →Rajniss Ferenc szerkesztette Magyar Futár. – A ~ gouvernementális ellenzék szerepét töltötte be. A háborús korm-októl gazd., pol. és kat. téren a n. óhajok maradéktalan teljesítését követelte. Ellenezte a →hintapolitikát. Távlati programja egy fas. jellegű diktatúra megteremtését tűzte ki, s a m. államnak önálló „életteret” kívánt biztosítani DK-Eu-ban, No. és Ol. mellett. A ~ több helyet kapott a →Sztójay-kormányban, s szervezeti ereje is növekedett. Fe. alakulataként létrejött a →Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége. 1944. aug. elején a ~ összeomlott, mivel a n-ek a jóval erősebb szervezett társ. bázissal rendelkező →Nyilaskeresztes Pártnak, vmint az →SS által támogatott →Magyar Nemzetiszocialista Pártnak kívánták a hatalmat átadni egy →kiugrási kísérlet esetén. Imrédy személy szerint is elvesztette a n-ek bizalmát. ⬩ SP, 741.
