Bódva
Bódva, magyar falu, Borsod vármegyében, Miskolcztól 14/16 állomásnyira, a Bódva vize mellett a legszebb rónaságon a Miskolcztul Torna felé vezető utvonalban. Határkiterjedése a hozzátartozó Perecz, Sütő, Abód pusztákkal 6543 hold és 775 3/6 négyszögöl. Ebből szántóföld 2586 h., 391 négyszögöl, rét 1216 hold 859 négyszögöl, szőlő 210 hold 1095 négyszögöl, erdő 2157 hold 864 négyszögöl, legelő 113 h. 741 négyszögöl, országos és magános utak 65 hold 583 négyszögöl, pinczék helye 8 hold 928 négyszögöl, kőbánya s temető 6 hold 1175 négyszögöl, folyóviz 41 hold 1152 négyszögöl. Ebből ismét urbéri föld s rét 1251 hold 629 négyszögöl, majorsági szántóföld s rét 4842 hold 134 négyszögöl, a reform. egyház birtoka 73 hold 446 négyszögöl, a r. katholikus egyházé 531 négyszögöl, a helységé 15 h. 621 négyszögöl, közös birtok 360 h. 813 négyszögöl. A bódvai határ hegyes és lapályos részekből állván a földminősége ezen helyzet szerint különböző; a partos részeken a föld agyagos nyirok, nagy mivelést kiván, a lapos rész homokos fekete földdel vegyítve s csak kevés munkát igénylő, leginkább termi a rozsot és zabot, de megtermi a tisztabuzát, árpát, kukoriczát s kölest is. – A legelő juhtenyésztésre igen alkalmatos levén, ezt a földes urak nagy haszonnal üzik, a közönséges földmivelő nép Várad tájékáról vásárol marhákat, s azok felhizlalásával űz kereskedést. Lakosok összes száma 1036, ebből r. katholikus 202, reformatus 525, evangelikus 136, óhitű 82, zsidó 31. Van reform. anyaszentegyház, a r. kath. leányegyház pedig Sajó-Vámoshoz tartozik. A határban helyezett Perecz, Sütő, Abód puszta a régi időkben helység volt, s mint több oklevelekből kivehető, Zápolya és I. Ferdinand királyok idejében pusztitatott el a törökök által, s lakosai Bódván telepedtek le, hol azon időben már helység s a Paulinus barátoknak zárdájok is volt közel a templomhoz, mit a még most is meglevő alapkövek kimutatnak, hogy összeköttetésben állott a templommal. – A bódvai reform. templom nagy régiségre mutat, hajdan kéttornyu lehetett, a mint mostani helyzetéből kitetszik. – Perecz, Sütő, Abod helysége hol volt épülve, most is kivehető, kivált a templomuk romja, s mai napig is azon hely, hol templomuk épülve volt, puszta templomnak neveztetik. – A helység határát a Bódva folyam és Abód nevezetű patak futja keresztül. – Épületei közt jelesebbek: Szathmári Király József ur jó izléssel épült kastélya, a körülötte levő csinos kerttel, és Szathmári György lakháza. – Mostani birtokosok: Szathmári Király József, Pál, György; Zsöry Lászlóné, Lajos, Puky Lajos, Mihályné, Batta Boldizsár, Szalay László, Bay Miklós, Balogh Frigyes, István, József, Máriássy László, Törös Györgyné, Lakatos Ferencz, Vékey László, Kassay Zsigmond, Szentimrey Gábor, Klára, Kalas Samu, Csengery József, Várady János, Sándorné, József, Ragályi Tamás.
