Kalocsa
Kalocsa, magyar érseki város, Pest-Solt vmegyében, a Vajas vize mellett, nem messze a Dunától, lapályos, vizenyős rónaságon, Pesthez délre 15 mfdnyi távolságra, saját postával. Ékességére szolgálnak a helybeli kath. érsek kastélya, a székesegyház, a piaristák zárdája és Collegiuma, 9 kanonoki ház, Seminarium. Van itt továbbá egy k. kath. gymnasium a piaristák alatt, fő nemzeti iskola, ser- és olajgyár. Népessége a szállásokkal együtt 11,281 r. katholikus, 2 görög, 107 héber; ezek közt 357 czéhbeli mesterember. Határa roppant kiterjedésü, mert 59476 holdat számit 1200 négyszögölével. Ebből szántóföld 29145, kaszálló 18486, szőlő 1775, tavak és mocsárok 7500, legelő 4670, erdő 600 hold. Ebből ismét polgári szántóföld 5280, kaszálló 2640 hold; majorsági uradalmi 23865 hold szántóföld, 15846 hold kaszálló. A föld kevéssé szíkes és mocsáros, de általában gazdag fekete föld, hanem a Duna árja gyakran rongálja. Az örjegi mocsár e határba is behat. Tart a város 4 országos vásárt, u. m. Mátyás napján, urnapkor, N.-Boldogasszony napján, és sz. András napján; és heti vásárokat szerdán és szombaton. A kalocsai érseki megyének, melly a bácsival egyesült, Kalocsa a főszékhelye. Kiterjed ez egész Bács vmegyére, a Csajkások kerületére, továbbá Solt- és Csongrád vmegyék némelly részeire. Van benne 10 valóságos kanonokság, 3 fő, 10 alesperestség, 100 plebánia, 5 szerzetesház. Az érsek suffraganeus püspökei pedig ezek: a csanádi, diakóvári és szeremi, erdélyi, nagyváradi, szegniai és modrusi, zágrábi.
