Solymos
Solymos, oláh falu, Arad vgyében, a Maros mellett, az erdélyi országutban, csaknem átalellenben Lippa városával. Van 19 r. kath., 1389 n. e. óhitű, 4 zsidó lak., óhitü kőtemploma, urodalmi tisztlaka, 3 Maros-, 7 patak-malma, 3 kallója. Hegyes völgyes határa roppant kiterjedésü, mert 15000 holdra felrug. Ebből 2249 hold szántóföld, és rét-urbériség, s a falutól 4 órányi távolságra mintegy 300 h. legelővel különválva sikságon fekszik, de elcsigázva; 1700 hold a falu mellett erdős, sziklás legelő, 65 hold szőlőhegy, mellyben szép gyümölcs terem, de a szőlőtőkék elhanyagolvák; a többi része a határnak uradalmi gyönyörü tölgyes, bikkes erdőség, s talán legszebb a megyében. Régi várának falai egy sziklás hegytetőn nagyrészben maig is fenállnak. Ez a vár fekvésénél fogva igen erős lehetett, mert keleti és déli oldalát mászhatlan kősziklák fedezték; e mellett a várhegynek szinte tövét mosó Maros vize itt legsebesebben folyik. Első épitőjét a történetirók még eddig fel nem fedezték. 1597-ben Solymos várát Jósika István birta. 1607-ben Rákóczy Zsigmond Lugossi Jánosnak, lippai várkapitánynak zálogositotta 4000 forintért. Ma Solymos kincstári birtok. Van itt jó épületi kőbánya, s nehány évvel ezelőtt egy magántársulat ólommal vegyes rézbányát nyitott itt.
