IDA.
IDA. Nagy Ida. Hajdani Vár, és mező Város Abaúj- Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, Perényi, és Jábretzki Urak, a’ kiknek épűleteikkel 211díszesíttetik. Hajdan nevezetesebb vala, és Vára is jó karban lévén, elég viszontagságokat szenyvedett. Régi Várának jeles épűletéről abból lehet ítélni, hogy 20 napi kemény ostromot ki állott vala; míg Ferdinándnak Vezérei által el nem törőltettetett. Nevezetes vala itten 1557dikben e’ Várnak ostroma, midőn Perényi Ferentz, a’ Várnak oltalmazására mindenféle Embereket öszve gyűjtött, ’s nagyobb része Czigányokból állott, kik a’ Várnak sántzait oltalmazták, belöl pedig a’ Várat a’ rendes katonák. Elég férfiasan viselték magokat a’ Czigányok, ’s reménység felett ki mutatták tehetségeiket, és bátorságjokat is, mert Ferdinándnak háromszor a’ Várfelé rohantt katonáikat, viszsza kénszerítették, még pedig sokakat véres fővel. A’ nyomorúságot könnyen szenvedték, és a’ puskának jó hasznát tudták venni. Történt azonban, hogy a’ puska porok egészen el fogyott; egyébaránt gyözedelmesek lettek vólna; de midőn az ostromló Sereg, a’ bástyák felé tolódott, és már viszsza felé indúlt vala, nem tudták el titkolni hevességjekben a’ szükséget, ’s fel szóval átkozák az ostromlókat, és fenyegették, hogy ha még puska porok vólna, egyszerre holtakká tennék őket, ezt meg tudván az elegyes Magyar, és német ostromló katonaság, annál bátrabban rohanának a’ sántzra viszsza, és a’ hív Czigányokat a’ kik ezernél többen voltak, egy más után le metélték. Annakutánna Czoboriak bírták e’ Várast, a’ mint az Ország törvényei bizonyíttyák, midőn azt Betlen Gábor nem akarta ki adni kezéből. Fekszik Enitzkétől nem meszsze, Kassához pedig négy mértföldnyire, 1650ben a’ Zsidóknak nevezetes, és igen számos öszve gyűlések vala itten, a’ mellyben Religióbéli Tárgyak eránt tanátskoztak. Földgyeinek egy, réttyének pedig két harmad része soványas, fája, nádgya van, tűzi szűken, legelője elég, ha Kanyapta vize el nem zárja, Kassán eladásra, és keresetre jó módgyok van.
