Acanthus
Acanthus, ’Ακανϑος. – 1. Chalcidice félszigeten levő város a strymoni öböl mellett, nem messze a Xerxes által ásatott athosi csatornától (Herod. VII. 115 s köv. Thuc. IV. 84); itt ment tönkre Mardonius alatt a perzsa hajóhad egy része. Herod. VI. 44. Most Hierisos vagy Erisso érdekes romokkal. – 2. Aegyptomi város a Nilus völgy nyugati oldalán, Memphistől délre, mintegy 120 stadiumnyira; Osirisnek volt itt hires temploma és szent ligetje, hol 360 pap végezte a szertartásokat; valószinüleg a mai Daschur helyén feküdt. Diod. Sic. I. 97, 2. – 3. Város Chersonesusban (Steph. Byz.) Dulopolis néven is előfordult, a mai Datscha helyén feküdt. K. J. – 4. Egy növény (η ακανϑος) a. mollis, a mely Görög- és Olaszországban vadon terem, de a melyet már az ókorban is szivesen alkalmaztak díszkertekben (Verg. G. 4, 123), így virágágyak szegélyezésére. Plin. N. H. 22, 76. Kalászformájú sárgás vagy vöröses fehér (Croceus Verg. Aen. 1, 649; rutilus Calp. idyll. 4, 68) virágfüzérei rendkívül sok mézet tartalmaznak. Colum. 9, 4, 4. Kedveltségét mutatják még szokásos jelzői: mollis (Verg. Ecl. 3, 45), flexus (Verg. G. 4, 123), tortus (Colum. 10, 241), ridens (Verg. Ecl. 4,20), υγρος (Theocr. 1, 55), ανϑηεις (Nic. Ther. 645). Különösen nagy és szép »szárnyasan kikanyargatott« (Diószegi) levelei miatt kedvelték és ezeknek alakját utánozták egyes tárgyak diszítésére, így hímzésben (Verg. Aen. 1, 649), vázákra festve (l. Bötticher Griech. Vasengem. 1, 80), leginkább pedig a corinthusi és római oszlopfejek ékítésére (acanthi eleganter scalpti: Vitr. 2, 7, 4, 4, 1); 1. 7. á., egy Athenaeban levő a.-töredék: v. ö. még a Columna alatt levő corinthusi oszlopfőt. F. G.
7. Acanthus töredék
