Condictio
Condictio, 1) kölcsönös megállapodás (az ebből történetesen támadt kereset neve actio stricti juris), határnap kitűzése (pl. mikor a fetialisok 30 napot tűztek ki a sértő népnek elégtételadásra, Liv. 1, 32), idézés; 2) a polgári törvénykezésben bármely határozott dologra irányuló (de omni certa re, pld. certa pecunia) személyes kereseteknél a felperesnek a lex Calpurnia (211. Kr. e.) és Silia (204. Kr. e.) által szabályozott oly értelmű fölszólítása az alpereshez, hogy harminczadnapon jelenjen meg a praetor előtt. Gaj. 4, 18 sk. Az ilyen eljárással indított kereset legis actio per condictionem. CS. JÓ.
