Dispensator
Dispensator. 1) Előkelő házakban a pénztár kezelésével és a számadások vezetésével megbizott rabszolga. Suet. Vesp. 22. Tac. hist. 1, 49. Cic. ad Attic. 11, 1. 2) A császárok korában adóhivatalnok, kincstárnok is. Suet. Galb. 12. L. Procurator, 1. V. K.
