Edessa
Edessa, η ’Εδεσσα. – 1. Előbbi nevén Orrhoë vagy Osroë; a macedoniaiak Antiochia Callirrhoénak is nevezték; Mesopotamia északnyugati részében levő város, Osroëne tartományában, a mely ugyancsak a várostól vette nevét; m. Urfa. A közelében 500 méternyi magasságban eredő Daiszan (gör. Σχρτος, Scirtus) a város falait mosta. Kr. e. 132-től egész Kr. u. 216-ig Osroëne országának fővárosa volt. A Seleucidák bukása után egy állítólag syriai avagy arab fejedelmi család alapított itt uralmat, melynek törzsatyját Urhoinak, görög írók szerint Osroësnek hívták. Onnan a város és környékének Osroëne neve. Kr. u. 217-ben a tartomány a rómaiak kezébe került. Caracalla császárt ott gyilkolták meg. I. Justinus császár idejében földrengéstől elpusztult, azonban Justinopolis néven újra felépült. Dio Cass. 68, 21. 30, 78, 5. Ptol. 5, 18, 10. 8, 20, 22. Luc. hist. 22. 24. Spiegel, Erân. Alterthumskunde I, 293. III, 176. 186. 189. 402. 429. 437. Kiepert, Handbuch der alt. Geogr. 155. – 2. A macedoniai Emathia nevű vidéken levő város, m. Vodena (voda bolgár nyelven a. m. víz), a Ludias folyó partján, a Begorra folyó hatalmas vízesése közelében és a via Egnatia mentében. Just. 7, 1, 10 szerint előbbi neve Aegae, Αιψαι (Aegeus = Posidon, l. Aegeus). Talán inkább a mostani Edissa. Strab. 7, 323. 10, 449. Plut. Pyrrh. 10, 12. 43. Liv. 45, 28. Pol. 5, 97. 34, 12. Diod. Sic. 31, 13. Ptol. 8, 12, 7. Polyaen. 2, 29, 2. A város magas dombon emelkedő fellegvára a macedoniai királyok családi sírboltját rejté falai között. P. K.
