’Ενδεχςα, οι,
’Ενδεχςα, οι, a «tizenegyek», athenaei már Solon idején is fennálló (Aristot. Ath. pol. 7, 3) tisztviselőtesület, mely tíz, phylénként sorsolt tagból és egy jegyzőből állott. Kivált végrehajtó testület volt; ő intézte az elfogatásokat, ügyelt a börtönökre, szabadonbocsátotta a büntetésüket kiállt, vagy felmentett vádlottakat s végrehajtatta szolgái (παρασταται) által a halálbüntetéseket. Volt azonban külön igazságszolgáltató hatáskörük is, kivált a szűkebb értelemben vett gonosztevők (χαχουργοι) azaz: tolvajok, zsebmetszők (λωποδυται), betörők (τοιχωρυχοι), emberrablók (ανδραποδισται), rablógyilkosok (ϕονεις) stb. ellen, kikkel szemben az απαγωγη-t v. εϕηγησις-t (l. o.) alkalmazták. Bizonyos esetekben, pl. a jogbitorló ατιμος-ok (l. ’Atimia) ellen az ενδειξις (l. o.) is hozzájuk tartozott. Jegyzéket is vezettek az államnak adós polgárokról, hogy szükség esetén felléphessenek ellenük, s őket szokták megbízni a közadósságok behajtásával is, hogy nem-fizetés esetén mindjárt el is foghassák az adóst. A gonosztevőkön végre is hajthatták azonnal az itéletet, ha az illető beismerte tettét; ellenkező esetben törvényszék elé állították. Aristot. Ath. pol. 52. f. Az elkobzott javakról jegyzéket készítettek, melyet a πωληται tisztviselőknek adtak át eladás eszközlése végett, s az efféle ügyekben keletkezhető pereket szintén ők terjesztették a törvényszék elé. GY. GY.
