Κιρυξ
Κιρυξ (hirdető, kikiáltó, herold). Kivált a királyság és a nemesállam korában, később pedig a nemzeti viszonyok terén fontos szerepe volt. Hajdan a χ-ök a fejedelmek és előkelők követei, szolgálattévő kamarás-féléi voltak nyilvános és magánügyekben. Il. 1, 334: χηρυχεσ, Διος αγγελοι ηδε και ανδρων. Ők gyűjtötték össze a gyűléseket, ők tartották fenn a rendet, törvénykezéseknél és áldozásoknál is szerepeltek, s már akkor a hadviselő felek közvetítői is voltak. A magánéletben ügyeltek a háztartásra, fogadták a vendégeket, felügyeltek az asztali szolgálatra, énekest szereztek, gondozták a vendégek kocsiját stb. Mint különböző városok v. államok követei már akkor is későbben is a nemzetközi jog védelme alatt állottak, s megsértésükre ritkán volt példa (l. mégis Bulis, 2. és Plut. Pericl. 30). Athenaeben sok nyilvános χ. volt alkalmazva, rendesen fizetéssel, egyes tisztviselők mellett. A tanácsnak is volt külön, fizetett χ.-e, χ. τηχ βουλης, később χ. τη βουλης και του δημου. CIA II 73. 329. Rendesen csak az alacsonyabb néposztály tagjai vállalkoztak az χ. szerepére, kitől különben előleges hangpróbát (δοχιμασια ευϕωνιας) követeltek. Demosth. 19, 338. Alkalmazásuk ideje alatt egy testületet alkottak, s együtt étkeztek (αισιτοι, CIA III 1019). Jelvényük két kigyóval körülfont olajfa- vagy borostyánpálcza volt; mint békekövetek gyapjúszalaggal övezett olajfaágat hordtak. Tekintélyesebb állása köztük csak az Areopagus χ.-ének volt, χ. της εξ ’Αρειου παγου βουλης. CIA II 481. III. 10. 721. – Romában a χ. neve caduceator (caduceus a pálczáé) vagy praeco, legatus, orator, különös ténykedése szerint; a hadi követé fetialis (l. Fetiales). GY. GY.
