Milichius
Milichius, Μειλιχιος (= barátságos, kegyes, engesztelékeny). – 1. Zeus jelzője, kinek tiszteletére a tél végén Anthesterion 23-án ülték a Diasia ünnepet, mert tavasz közeledtével az ég viharos szokott lenni. Valamint az alvilág urának, úgy ekkor neki is disznót áldoztak a gazdagok, kalácsot a szegények. Thuc. 1, 126. – 2. Dionysus jelzője. Ath. 3, 14. 78C. – 3. Θεοι μειλιχιοι, engesztelékeny istenek, általában a földalattiak, a kiknek éjjel mutattak be áldozatot. G. J.
