Missio.
Missio. 1) Elbocsátás a katonai szolgálatból, még pedig: a) honesta, a törvényes szolgálati idő leteltével v. a császárkorban esetleg császári kegyelemből; b) causaria, betegeskedés, testi hiba s eff. következtében; c) megbecstelenítő vétség miatt. A császárkorban a honesta missióval elbocsátott katonák nevét csapat és rang szerint egy lex datában hozta nyilvánosságra a császár s mindegyiknek bronzra vésett okiratot állíttatott ki a szolgálatáról; azonkívül jutalmak (ajándék, polgárjog, nyugalomdíj) s kiváltságok (különösen conubium s az abból származó gyermekek tekintetében) jártak vele. V. ö. Dimissio és Dilectus militum. 2) M. gladiatorum, kegyelemadás megsebesült gladiatornak, a kinek sorsa a nézőközönségtől (vagy a császártól) függött. A nézők a kegyelmet kendőlobogtatással vagy öklük összeszorításával (pollice presso), az ellenkezőt pedig hüvelykújjuk lefelé fordításával (pollice verso, infesto, a mi a leszúrás jele volt) és recipe ferrum! (fogadd be, álld ki a kegyelemdöfést!) kiabálásával adták tudtára. Hor. ep. 1, 18, 66. Juv. 3, 36. Plin. n. h. 28, 2. Így nevezték a gladiator végelbocsátását is. 3) M. in possessionem v. in bona, a birtok elleni végrehajtás, a mi által a pernyertes az elmarasztalt birtokából szerzett kárpótlást, l. Bonorum emptio. 4) M. ventris nomine, terhes nőnek birtokba helyezése a születendő gyermeke örökségének biztosítása végett. CS. JÓ.
