Mytilene, Mitylene
Mytilene, Mitylene, Μυτιληνη, Μιτυληνη, Lesbus legnagyobb és legjelentősebb városa, a keleti parton. Nevét talán M.-től, Macareus leányától v. ennek fiától Mytontól vette. Diod. Sic. 5, 12. Fekvése igen gyönyörű, lakói művészet- és tudományszeretetükről hiresek voltak. Itt született Pittacus, Alcaeus, Sappho, Hellanicus s több más jeles író és tudós. Cic. leg. agr. 2, 16. fam. 4, 7. Hor. od. 1, 7, 1. ep. 1, 11, 17, Strab. 13, 617. A peloponnesusi háború idejében erős vára s két kikötője volt. Thuc. 3, 2. Cyrus óta Perzsiához tartozott; segítette Dariust a scythák elleni hadjáratában, miért ez hálából az őt támogató Coëst a város tyrannusává tette. Hdt. 4, 97. Az ión lázadás meghiusultával az egész sziget s így M. is 493-ban újból a perzsák alá került s kénytelen volt részt venni a Görögország ellen indított hadjáratban. Végre 479-ben az attikai tengeri szövetséghez csatlakozott. Hdt. 1, 160. 4, 95. 5, 11. 37. 7, 95. 9, 106. A peloponnesusi háborúban (428) Sparta híve lett, miért az athenaeiek Paches vezetése alatt ismét elfoglalván (427), kegyetlenül megbüntették, falait lerombolták, hajóhadát megsemmisítették s a város területét athenei cleruchusok között szétosztották. Thuc. 3, 26. Diod. Sic. 12, 55. A siciliai vereség után azonban mégis elszakadt Athenaetől s most már hol ide hol oda tartozott. Az arginusaei ütközet után Athenae, az Αιγος ποταμοι melletti csata után Sparta kezében volt, de a cnidusi győzelem és Antalcidas békéje ismét Athenae hatalma alá juttatta. Nagy Sándor idejében előbb a perzsák, majd a macedoniaiak foglalták el és pusztították. Thuc. 8, 5. Arr. 2, 1, 1. 3, 2, 6. Mindezeknek daczára állandóan megtartotta jelentőségét; a római uralom alatt szabad város lett s Tiberius és Nerva császárok alatt többféle kiváltságot élvezett. M. Mytilini. I. B.
