Πυρριχη
Πυρριχη (t. i. ορχησις), fuvolával kisért mimikus fegyvertáncz, mely harczi támadást és védelmet utánzott. Plat. leg. 7. 815 A. A dór népfaj közt keletkezett; a cretai dórok a mondai Curetestől származtatták, a spartaiak a Dioscurusokra vezetik vissza. Spartában már ötéves fiúkat tanítottak e tánczra, ezért mondja Athenaeus (14, 631A), hogy ott a π. προγυμνασμα του πολεμου. A Gymnopaedia nevű spartai ünnep kiváló részét alkotta. Athenaeben e fegyvertánczot a Panathenae ünnepén járták, ünnepelve vele Athenát, mint a Titanok legyőzőjét. A római császárok korában a π. drámai ballet-féle volt; előadták férfi és női tánczosok, s mint a római pantomimus játék, mythusi tárgyat ábrázolt. Főleg Dionysus mythusa szolgáltatta a mesét, így menete az indusok ellen, Pentheus pusztulása stb. Ilyen előadásokra a császárok gyakran Ázsiából a tánczok hazájából hozattak Romába előkelő származású fiúkat és leányokat. De voltak rendes kereskedés utján szerzett tánczosok is; olykor e tánczot betanított bűnösök az amphitheatrumban járták el. Suet. Ner. 12. G. J.
