Vincelidia
Vincelidia, Ουινδελικια, Roma dunai tartományai között Északnyugat felé az utolsó, a Dunától Délre; magában foglalta a mai Baden, Würtemberg, Bayern és Tirol egy részét. Északon Germania, melytől a Duna választotta el, Nyugaton a helvetiusok Galliában, Délen Rhaetia és Noricum, Keleten Noricum határolta. Mivel kis provincia volt, Rhaetiával kapcsolták egybe. Folyói, a Hilara (ma Lech) és a Virdo (ma Günz), a Licus (ma Lech) és a Virdo (ma Wertach), az Isara (ma Isar) és Aenus (ma Inn) az Alpesektől eredtek és a Dunába ömlöttek; a Lacus Brigantinus (ma Bodeni tó) jó részben ide tartozott. A celta Vindelicii törzset Augustus két mostoha fia győzte le Kr. e. 15-ben. Strab. 4, 206. Vell. Pat. 2, 95. Hor. od. 4, 4, 18. 14, 7 skk. Több törzsre oszlottak, úgymint: Brigantii, városuk Brigantium (ma Bregenz); a Runicates, a Leuni, a Consuanetae és a Breuni. Fővárosuk Augusta Vindelicorum (ma Augsburg), Hadrianustól nyerte a városi jogot. Nevezetesebb városok még: Arbor Felix (ma Arbon), Batava Castra (ma Passau), Regina Castra (ma Regensburg), Sorbiodurum (am Straubing), Campodunum (ma Kempten), melynek forumát 1885-ben ásták ki. Bedaium (ma Chieming) stb. Strab. 4, 193. 206. 207 skk. SCH. A.
