feltűnik
feltűnik – 1. <figyelmet kelt> kitűnik, felötlik, kiugrik, szembetűnik, szembeötlik, szembeszökik [köz] 2. ® felbukkan D feltűnést kelt; magára vonja/felhívja magára a figyelmet; reflektorfénybe/a figyelem középpontjába kerül; nagy port ver fel; szemet szúr; szembe szökik/ötlik/ütközik (valakinek) [köz]
