gőgös
gőgös – büszke, kevély, rátarti, dölyfös, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pöffeszkedő, hetyke, kényes(kedő) [köz] D fenn hordja az orrát; karót nyelt; dülleszti a mellét; úgy jár, mint a páva; mereszti a tollát; felfújja magát, mint a béka; szétreped a gőgtől [köz] | nagy mellel van; kényes, mint a cigánybáró; rátartja magát, mint az Adorján kutyája; a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; nem hajlik a dereka; neki a bíró is csak fitty; a szentháromság után az első személy; alázatos, mint a páva; büszke, mint a pénzes szatyor; fennköltebb a kovásznál; följebb néz a meszesfazéknál; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; keresztben áll a szeg a fejiben; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; pöffeszkedik, mint a felfuvalkodott béka; lóhátról beszél az emberrel; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; feltúrja az orrát; reátartja/hányja-veti magát; feszít, mint az üres zsák/mint két malac egy zsákban/mint két szem krumpli egy zsákban/mint falusi kutya a pesti flaszteron; olyan gőgös, mintha ő ültetné a Fiastyúkot; orrával túrja az eget; nem lehet vele gyalog beszélni; kevély, mint a kanpáva [táj] ® még elbizakodik, nagyképű
