Fessler
Fessler
Egészen más szellemmel és felfogással írt Fessler, a volt kapucinius, aztán »aufklärista«, szabadkőmives, ki végre mint protestáns szuperintendens végezte be kalandos pályafutását Oroszországban. Ő távol a hazától szabadabban írhatott, és mivel hosszú időn át irodalmi műveiből kellett élnie, reá volt utalva, hogy érdekesen írjon. Ő a történetet gyakran dramatizálja; stílusán minduntalan kiérzik a »Schöngeist« és, a mi fő, éppen a kulturai viszonyok rajzánál időz legszívesebben és hosszasan. Új anyagot nem igen hoz forgalomba, de az elődjeinél meglevőt tetszetős, időszerű formába birja öltöztetni, úgy hogy munkájának tíz vaskos kötetét nemcsak a külföldön, hanem itthon is szívesen olvasták. Nevezetes, hogy ő már igen erősen foglal állást a Schlözer óta divatba jött finnizmus ellen, egyenesen a »finizmus iránt való utálatot« (Ekel vor dem Finnismus) említi és határozottan a magyarok török származását vitatja.
