Széchenyi Ferenc és Marczibányi István
Széchenyi Ferenc és Marczibányi István
De az 1811-iki országgyűlés, mely elé a tervek terjesztettek, bár egyes lelkes tagjai az akadémia országos felállítását sürgették, a fegyvercsörgéstől s a hadi adók gondjától elfoglalva, még nem látta eljöttnek az időt, bár – hogy az eszme megért, – nem vonta tagadásba. De gróf Széchenyi Ferenc megalapította a Nemzeti Múzeumot s egy másik lelkes alapító, Marczibányi István, tudományos munkák pályázat útján létrehozására s jutalmazására alapítványt tett s a pályakérdések kitűzését, a bírálatot és jutalmazást a Múzeumra bízta. Mig Erdély bércei közt még zengett a Bod Péter visszhangja s lelkes hazafiak egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításán buzgólkodtak és arra alapítványokat gyűjtögettek, gróf Teleki Sámuel kancellár – a marosvásárhelyi könyvtár alapítója, – Cserey Mihály, a Kazinczy barátja, s Döbrentei Gábor, a majdan megalakúlt Tudós Társaság első »titoknoka«, álltak a mozgalom élén.
