Bajza hatása. Az Athenaeum költői
Bajza hatása.
Az Athenaeum költői
Az Athenaeum költői
Bajza hatását mély nyomok jelölik irodalmunk és közmíveltségünk történetében. Ő volt az első, a ki cikkeiben rámutatott az irodalom egész helyzetére s az egyes jelenségeket az egésznek szempontjából igyekezett megítélni. Emelte az irodalmat tekintélyben, mikor az írói méltóságot a kontárok, a tehetség jogát az üres tekintély és a pöffeszkedés ellenében megvédte. Nagy érdeme van abban, hogy olvasóink több ízlést, íróink több gondot tanúltak. Még szembetünőbb, hogy csekélyebb jelentőségű Bajza hatása a költészet terén. Az az ifjabb költői nemzedék, mely az Athenaeum köré csoportosúlt, jobbára őt tekintette mesterének. Közös vonásuk, hogy a forma kerekdedségére s a nyelv szabatosságára kiváló gondot fordítanak; egyik legfőbb gondjuk, hogy trochaeusaik és jambusaik kifogástalan tiszták legyenek. Majdnem valamennyien a szelíd érzelmesség és csöndes reflektálás emberei. A legtöbben tartózkodnak az egyéniség erősebb, jellemzőbb megnyilatkozásaitól; inkább szalónias lágyságra és választékosságra törekszenek, ha mindjárt az őszinteség rovására is. Így kap lábra az az irány, melyet későbbi kritikusok szobai költészetnek, almanach-lírának neveztek el. Bajza hatása mellett főkép Kölcsey és Vörösmarty befolyása mutatkozik egyiküknél-másikuknál. Egy átmeneti korszak halvány, elmosódó alakjai ők; az irodamli divat kedvencei, a negyvenes évek derekáig, mikor a népies nemzeti költészet fölkelő napja elhomályosítja népszerűségöket.
