Debrecen írói
Debrecen írói
Ilyen irodalmi társaság létrejöttére és fölvirágzására sehol sem lett volna alkalmasabb a talaj, mint éppen Debrecenben, mely százados főiskolájában, a lelkészi és szuperintendensi kathedrákban, a városi magisztrátusban, mindenkor tudott legalább egy-két kiváló írót fölmutatni, ez idő szerint vagyis a múlt század utolsó negyedében pedig a tudósoknak, az íróknak, a verselőknek egész csapatával dicsekedhetett. Mert az újjászületés korában tanítottak a debreceni kollégiumban Hatvani, a híres fizikus, Varjas, a Kazinczytól is megbámúlt mesterkedő poéta, Budai Ézsaiás, a polihisztor és kiváló tankönyvíró; ekkor viselte a tiszántúli egyházkerület püspöki tisztét Szilágyi Sámuel, a Henriade egyik fordítója, majd Hunyadi Ferenc, a debreceni grammatika egyik fő dolgozó-társa; ekkor ült Debrecen bírói székében Domokos Lajos, a tudományok kedvelője, az irodalomnak pártolója és mívelője, ekkor működtek ott Weszprémi és Szentgyörgyi doktorok, az első a magyar orvosok biografusa, a másik Kazinczy előtt is tekintély számba menő nyelvész; ekkor kerűlt haza Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője, és e korra esik, hogy a legkitünőbbet legutolsónak említsük, Csokonai irodalmi munkásságának jórésze. A debreceni írókhoz bátran hozzászámíthatjuk a közel vidék irodalmi férfiait, a tiszántúli egyházkerület vezető embereit, a kiket minden nagyvásár és minden szuperintendenciális gyűlés Debrecenbe hozott, és a kik közül itt csak Földi és Budai Ferenc szováti lelkészt, a magyar polgári történet lexikonának híres szerzőjét említjük föl.
Ennyi magyar írót és tudóst egyetlen magyar város sem tud fölmutatni, még Bécs sem, holott irodalmi újjászületésünk ez idegen helyről indúlt ki. S mégis mit látunk? A tudósoknak és költőknek e csapata nem tud egy irodalmi vezérségre hivatott társaságot alkotni; a magyar szellemi életet ébresztő, a magyar szellemi munkásokat összetartó folyóiratok közül egy sem jelenik meg Debrecenben, hanem Pozsony, Komárom, Kassa és főkép Bécs a magyar irodalomnak világító tornyai; a magyar nyelv fejlődését nem Debrecen és tudósai irányítják, a magyar költészet és irodalom útját nem Debrecen és poétái szabják ki, hanem hol Regmec, hol Semjén, hol Széphalom nevű falucska, a szerint, hogy melyiknek zugába huzódott vissza a nagy Kazinczynk országra ható, a magyar írói világ minden sugarát magába gyűjtő szelleme.
