Kazinczy fordításai
Kazinczy fordításai
Azonban Kazinczy működésének súlypontja fordításaira és leveleire esik. Rendkivül sokat és sokfélét fordított. Összes fordításainak kiadását kiszabadúlása után mindjárt pár év mulva tervezte, s 1805-ben Wesselényi Miklós küldött is neki ötszáz forintot, hogy az első kötetet Marmontel regéivel megkezdhesse. Ez a munka azonban csak 1808-ban jelenhetett meg a bécsi nyomdász, Haykul Antal, halogatása miatt az id. Wesselényi Miklós b. arczképével – s így 1814-ben újra megindította összes fordításait, a melyek Kazinczy Ferenc Munkáji, Szép Litteratura címmel kilenc kötetben meg is jelentek. Ezeken kívül Rochefoucauld Maximái és morális reflexiói 1810-ben, Lessing Galotti Emiliája, Barnhelmi Minnája és Miss Sara Sampsonja, Moličrenek A bot csinálta doktorra és A kénytelen házassága részint Bajza, részint az Akadémia Külföldi Játékszínében láttak napvilágot, mig Pyrkernek A szent hajdan gyöngyei 1830-ban külön, C. Sallustius Crispus épen maradt minden munkái 1836-ban és M. T. Cicero beszédei, levelei és Scipio álma 1837-ben jelentek meg. E mellett számos töredék fordítása maradt kéziratban, s megjelent műveinek többféle átdolgozása szintén kézirataiból ismeretes.
Az írás művészetének általa vallott egyik főelve, hogy folyvást tisztogassuk, csinosítsuk munkánkat, mert e nélkül hasztalanul törekszünk halhatatlanságra, éppen fordításaiban érvényesűl első sorban. Soha egyetlen művet nem fordított, a melyet részint önmagától a legszigorúbb önbírálattal, részint mások ítéletének alapján át meg át nem javított volna. »Ismertem – úgymond – magamat és a kort, a melyben éltem; s ámbár tudám, mennyivel áll fentebb, a ki teremt, mint a ki másol: inkább vágyék nem rossz másolónak találtatni, mint nem jó alkotónak.« Ezért bámúlatos gyakorlatot szerzett az eredeti értelmének többféle visszaadásában. Mindent fordítani kezdett, a mi eredetiben megtetszett neki, s a mit »versben vagy prózában dolgozott, azon nép nyelvére önté által, melynek ízléséhez dolgozása neme tartozni látszott«. Így kutatta a homályos helyeket, foltokat és hibákat, s így érzé meg, min kell még simítania, csiszolnia.
