Kisfaludy regéi
Kisfaludy regéi
S e motivumok nagyon tetszettek a kortársaknak, annál is inkább, mert a Regékben egészen magyar színben tűntek föl. És a szerencsétlen, vagy néha szerencsés, de mindig szenvedő szerelmesek történetei Lajos, Zsigmond, Mátyás és a török háborúk korából Döbrentei Gábor szavai szerint »fájdalmat égettek az enyészete felé andalgott magyarkebelbe.« A hazafias érzésnek s a szerelmi szentimentalizmusnak egyenlő része van a Regék hatásában. Nem is tisztán epikai költeményeknek kell tekintenünk azokat, hanem lírai hangulatokban áradozó beszélyféléknek. Szép leíró s lírai részletek a későbbi regékben is előfordúlnak, de a leghatásosabb volt mégis Csobánc, az első rege. Ez rövid költemény, meséje egyszerű, noha kevés művészettel van kigondolva és rövid, nyolcsorú strófái mindjárt az emlékezetbe vésődtek. A Csobáncból való az Ülj mellém a kandallóhoz, a Szigligetben fogunk élni s a
Késő őszben volt ez a nap,
Már mindenütt elkele
Márton lúdja, a Bakonynak
Már lehullott levele.
Már mindenütt elkele
Márton lúdja, a Bakonynak
Már lehullott levele.
A Regék két csoportra oszthatók: Dobozy, Balassa, Frangyepán Erzsébet, Micz Bán vagy országos eseményeket tárgyalnak, vagy nem tartoznak a dunántúli várak és várurak történet-köréhez. A nevezettekhez tartozik még a Viola és Pipacs, melyet »Molnár Margitnak, a piros, szép, dajna lánynak« sikerűlt razta miatt külön említünk. A másik csoportban a Ládonyi, Himfy, Eseghvári nemzetségek szerepelnek, melyeket Kisfaludy a maga nemzetsége ágainak tartott. Antiochus ókori történetet beszél el, mint a Tyrann Poéta.
