Janus Pannonius későbbi szereplése
Janus Pannonius későbbi szereplése
Ily tanúlmányok közt megizmosúlt tehetséggel, gazdag epigramma-gyűjteménynyel tér haza 1458-ban. Itt több ízben betegeskedik. 1459-ben pécsi püspök-helyettes, 1460-ban püspök lesz. Ezután írja elégiái egy részét. Több elégiájának keletkezési idejét a bécsi császári könyvtárba kerűlt Corvin-kódex leveleinek fölirataiból tudjuk.
Betegsége okozá, hogy Mátyás hadjárataiban 1462–1463-ban nem vesz részt. Ez utóbbi évben elveszti szeretett anyját, kinek emlékét két szép elégiában és egy sírfeliratban örökíti meg. 1464-ben csatlakozik Mátyás táborához, mely Jajcát ostromolta. Panaszkodik a háború kényelmetlenségei miatt, gyenge teste nem bírja a fáradalmakat, de azért mint pécsi püspök honvédelmi kötelezettségének eleget tesz és Mátyás kegyét úgy megnyeri, hogy külön adománylevélben ad neki s utódainak engedélyt arra, hogy Baranyamegyében bányákat művelhessen. Hatalma, gazdagsága tetőpontjára emelkedik. Évi 100,000 arany jövedelme volt, pápai adóban 1650 aranyat fizetett.
1465-ben Rozgonyi János társaságában mint Mátyás követe megy II. Pál üdvözlésére és egyszersmind a török hadjárat költségeire segélykérés érdekében. Rozgonyi ékesszólása diadalt arat. II. Pál százezer aranyat ajánl föl a hadjárat fedezésére. Janus Pannonius még egyszer átélte ifjúkori benyomásait. Nemcsak Rómában van jelen. Meglátogatja Galeottit Paduában, kit magával hoz Magyarországra, hol Mátyás udvaránál nyer előkelő állást, Mátyás jeles mondásairól és tetteiről ír oly szellemben emlékiratot, mint tette a híres Panormita (Beccadelli) Alfonzo nápolyi királyról.
